Immuntréning
Itt vannak újra az egyre rövidebb, egyre szürkébb, egyre esősebb őszi napok...
Itt van a nátha, a megfázás, a levertség, kedvetlenség... Törvényszerű, hogy az ősszel együtt járjon a szürke hangulat és biztos, hogy fel kell, hogy éljük szerveztünk testi-lelki tartalékait?! Hogyan kerülhető el ez? Mit kell tennünk? A kulcsszavak: nyugodt, jól átgondolt időbeosztás, kevésbé zaklatott életmód, helyes, tudatos táplálkozás. Mindezek hozzájárulnak szervezetünk védelmi rendszerének egészséges állapotának fenntartásához. Az immunrendszer több funkciót is betölt: elpusztítja az ártalmas kórokozókat, védekező anyagokat halmoz fel, semlegesíteni képes bizonyos mérgező anyagokat és tisztítja a testet.
Szervezetünk védekező rendszere 3 fő részből áll. Az első védelmi vonal: a bőrünk, a szemet védő könny, a légutak csillószőreinek mozgása, az emésztő enzimek. A másik két fő típus a sejtes (celluláris) és a molekuláris (humorális) rendszer. A sejtes elemek limfociták és makrofágok. A limfociták a nyirokrendszer részei (pl. lépben, nyirokcsomókban, csontvelőben) és a vér- és nyirokkeringés segítségével állandó ellenőrzést végeznek az egész szervezetben. Ezeknek a folyamatoknak a kulcsszereplői az ún. T- és Blimfociták, melyek felszínén olyan jelfogó molekulák jelenek meg, amelyek képesek az idegen struktúrákat (antigéneket) felismerni és hatástalanítani. Molekuláris szinten pedig az antitestek (fehérje természetű ellenanyagok), komplementumok (olyan anyagok, melyek az antigén-antitest találkozásakor e komplexumhoz kötődnek, mintegy megjelölve azt), limfokinek (aktivált limfociták által kibocsátott hormonszerű fehérjék) képezik testünk védelmét. A rendkívül finoman összehangolt, bonyolult védelmi rendszerünk megfelelő, hatékony működéshez fontos, hogy testileg-lelkileg kiegyensúlyozottak legyünk. Az elme- és érzelmi tevékenység óriási hatást gyakorol az immunállapotra. Többek között a stresszterhelés mértékével, tápanyaghiánnyal, a fogyókúrával arányosan romlanak a védelem esélyei.
Érdemes tehát a helyes táplálkozás szabályaira, a vitaminok, ásványi anyagok megfelelő mennyiségben történő bevitelére odafigyelnünk. Ez amiatt fontos, hogy ha például megfázunk, ne a méreganyagok lebontásával kelljen küszködnie a szervezetünknek, hanem az immunrendszer mozgósításával. Bizonyos körülmények között, például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, cigaretta hatására a szabad gyökök termelődése fokozódhat. A szabad gyökök károsító hatása sok betegségben kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban, a koszorúér-elmeszesedés, a szívinfarktus, a rákos megbetegedések, bőrgyógyászati megbetegedések, különböző májbetegség kialakulásában.
A méreganyagok, főleg a szabadgyökök (instabil, reaktív molekulák) okozta károsodások kiküszöbölésében elsődleges szerep jut az antioxidánsoknak. A táplálékkal felvett antioxidánsok széles védőfunkcióval rendelkeznek. Míg az E-vitamin a szervezet zsírtartalmú vegyületeiben fejti ki hatását, addig a C-vitamin a vízben oldott méreganyagok hatástalanításában vesz részt. A karotinoidok nagyon hatásosan védik sejtjeinket az oxidációtól, ezenkívül az Avitamin képződéshez is elengedhetetlenek ill. bőrvédő tulajdonságúak.
A természetben gyakori, a karotinoidoknak köszönhető a paradicsom piros és a répa narancssárga színe. Vitamin jellegű antioxidánsok a flavonoidok is, jelentős gyökfogó hatással bírnak a telítetlen zsírsavak különösen az ún. omega-3 zsírsavak. Szervezetünk is termel antioxidáns hatású vegyületeket, sok közülük fehérje természetű enzim vagy koenzim, melyek a biokémiai reakciókat katalizálják ( pl. a kataláz, a glutation peroxidáz és a szuperoxid dizmutáz (SOD)). Ezen vegyületek működéséhez elengedhetetlenül fontosak az ásványi anyagok, amik önmagukban nem rendelkeznek antioxidáns hatással. A szelén a glutation peroxidáz képződéséhez szükséges, amely a leggyakoribb antioxidáns a sejtek védelme szempontjából. A vas a kataláz termelődésében játszik szerepet, míg a réz, cink és a mangán a SOD előállításához fontos elem.
Friss, és lehetőleg természetes körülmények között termett zöldségekben, minimálisan feldolgozott, növényi táplálékokban gazdag étrenddel biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét.
A téli időszakban nagyobb gyakorisággal fordul elő a megfázás, felső légúti betegség és az influenza is. Meghűlés esetén a légúti nyálkahártya lehűl, védekező ereje csökken, a kórokozók elszaporodásával gyulladás alakul ki. A légúti gyulladások először az orr nyálkahártyáját érintik, a kialakult gyulladás következménye az erős orrváladék, melyet inhalálással és bizonyos illóolajok alkalmazásával (pl. borsosmenta és eukaliptusz illóolaj) csökkenteni lehet.
Az illóolaj egyes komponensei ( pl. mentol, eukaliptol) a hidegérző receptorokra hatva ezeket összehúzzák, így a váladékozás csökken, másrészt a vegyületek fertőtlenítő hatása a gyulladás tüneteit mérsékli. A vízgőz gyógynövények, illóolajok hozzáadásával hatásosan nedvesíti a légutakat és megfelelőbb vérellátást biztosít.
A hatékony megelőzésre kiválóan alkalmasak a gyógynövények is és a belőlük készült gyógytermékek, amelyek hatóanyagai (ebből a szempontból a flavonoidok, a kumarin és a poliszacharidok a legjelentősebbek) serkentik szervezetünk védelmi rendszerét, megakadályozzák a szabadgyökök képződését és a szervezet védekező erőit támogatják. E célra vitamintartalmú készítmények (csipkebogyó) alkalmasak, de a megelőzés hatékony formája a szervezet káros anyagcseretermékeinek eltávolítása. A salaktalanító teák ezt a célt szolgálják, melyekben szinte mindig megtaláljuk a fekete bodza virágzatát ill. a hársfavirágzatát, melyek izzasztó hatásuk révén és a kiválasztás során a káros anyagcseretermékek eltávolítását is elősegítik.
Echinacea (Kasvirág)–természetes testőrünk
Az egyik legismertebb immunerősítő hatású, az Észak-Amerikából származó kasvirág alatt három gyógynövényt említünk: a bíbor kasvirágot (Echinacea purpurea), a keskenylevelű kasvirágot (Echinacea angustifolia) és a halvány kasvirágot (Echinacea pallida). A gyógynövények között morfológiai eltérések vannak, de gyógyhatásaik hasonlók. A gyógynövények közül a kasvirág a kedves virág jelzőt is kapta, mert barna és kúpos közepű fészkének virágszirmai sugárszerűen helyezkednek el, színük pedig a szőröktől élénk rózsaszínű, illetve halvány bíbor árnyalatú. Innen származik népies elnevezése is: bíbor kasvirág, kúpvirág, bíbor kúpvirág. Észak Amerika középső részén őshonos, valamint házi kertek ismert dísze.
A kasvirág nyáron virágzó, gyöktörzses, évelő növény. Tudományos nevét a görög echinos (sündisznó) szóból is származtatják. Elnevezése kettős találat, mert a virág közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít, másrészt utal arra is, hogy a virág, úgy, mint a sündisznó tüskéi, védelmet nyújt, mert segítségével szervezetünk ellenálló képességét jelentősen növelhetjük. A kasvirág múltja messzire tekint vissza, hiszen a fennsíki indiánok elsődleges orvossága volt. A gyökeréből készült meleg borogatást a sebesülések összes fajtájára, a rovarharapásokra és fullánkos csípésekre, valamint kígyómarásra alkalmazták. Használták szájöblítőként fog- és ínyfájdalmakra, s itták teáját megfázás, himlő, kanyaró, mumpsz és ízületi gyulladás ellen.
A fennsíkon (Észak-Amerikában) letelepedők megismerkedtek e növénnyel, s népi orvosság maradt 1870-ig, amikor egy gyógyszerszállító, a Nebraska állam Pawne városában élő dr. H.C.F. Meyer szabadalmaztatta a kasvirágból készült Meyer-féle vértisztítót. Az orvosságot, mint „abszolút kezelést” hirdette a csörgőkígyó marása, vérmérgezés és egy sereg más betegség ellen. A szabadalmi oltalom szerint ezt az orvosságot megillette a „kígyóolaj” elnevezés.
Soha nem mutatták ki, hogy gyógyítja a csörgőkígyómarást, de számos 1950-1980 között Európában (főleg Németországban) megjelent tanulmány egyetért abban, hogy figyelemre méltó gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik.
Manapság gyökerét vagy az egész növényt használják fel, melyekből elsősorban alkoholos kivonat készül, de ismert szárított gyógynövény- és teakeverék, kenőcs, illetve tabletta változata is. A növény leghatásosabb része a nyers gyökér.
Legfontosabb hatóanyaga az immunstimuláns hatású arabinogalaktán nevű szénhidrát, mely rákötődik a szervezetbe bekerülő idegen vírusokra, baktériumokra, odavonzza a fehérvérsejteket, és fokozza szaporodásukat, növelve ezzel a szervezet ellenálló képességét. Ezeket a hatásokat még erősíti az Echinacea purpurea cikóriasav és az Echinacea angustiofolia echinakozid tartalma, mely vegyületek vírusgátló és bakteriosztatikus jelleggel bírnak. Egyéb hatóanyagként fajonként változó mennyiségű illóolajat, alkilamidot, flavonoidot, poliacetiléneket valamint C-vitamint tartalmaz. Hatóanyagok: A növény immunstimuláns poliszacharidokat (arabinogalaktánokat), bakteriosztatikus hatással bíró kávésav- származékokat (cikóriasav az E. purpurea-ban, echinakozid az E. angustifolia-ban), fajonként változó mennyiségű illóolajat, alkilamidokat, valamint C-vitamint tartalmaz.
Kedvező hatásai között említhetjük a szervezet ellenálló képességének növelését, melyet a T-limfocita sejtek termelődésének serkentésével ér el. Enyhe meghűléses megbetegedések esetén kiegészítő és megelőző kezelésre alkalmas. Széles körben alkalmazzák a nátha, valamint az influenzaszerű megbetegedések tüneteinek enyhítésére és a betegség időtartamának lerövidítésére. Külsőleg nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos bőrbetegségek esetén alkalmazható. Az Echinacea a nyelven bizsergő érzést okozhat, ami természetes jelenség, nem veszélyes.
Az Erba Vita Echinacea csepp (50 ml) keskenylevelű kasvirág gyökér (Echinacea angustiofolia) alkoholos kivonata, mely a fent említett jótékony hatásokkal bír. Naponta 2 alkalommal 20-40 cseppet javasolt fogyasztani, hígítva, fél pohár vízben elkeverve. Maximum 2 hétig fogyasztható megszakítás nélkül. A maximális napi adag 80 csepp.
